KJÁLKI
nafnorðkarlkyn
a, m. [Engl. cheek; O. H. G. chelch; mid. H. G. kelch]:—the jaw-bone; höku ok kjálka, Fms. ii. 59, vii. 141, passim.
II. a kind of sledge; draga kjálka, Gm. 47; görði Bárðr kjálka hverju kvikendi, ok lét hvert draga sitt fóðr, Landn. 226.